Ugrás a tartalomra
 

Az osztatlan tanárképzés bemutatása

Osztatlan tanárképzés az ELTE-n

Egyetemünkön a tanárképzés mindig kiemelt, különleges helyet foglalt el, hagyományai több évszázadosak, gyökerei az 1700-as évekig nyúlnak vissza. A leendő tanárok képezésére már a jezsuiták tartottak fenn úgynevezett repetensi (tanárjelölti) tanfolyamokat [1], Mária Terézia pedig 1775-ben külön ösztöndíjat állapított meg nekik, majd 1777-ben felállította a tanárjelöltek collegiumát és a vezetésüket „a karok legkiválóbb tanáraira bízta”[2]. Sok rendkívüli tudású és tehetségű tanárt, szakembert, tudóst, írót, költőt, államférfit adtunk Magyarországnak – Egyetemünk tanára volt névadónk báró Eötvös Loránd is. Itt folyik – a különböző történeti korszakokra visszatekintve is – az ország legmagasabb szintű tanárképzése. Nálunk tanulnak az ország legkiválóbb hallgatói, ezért kiemelt figyelmet szentelünk tehetségük kibontakoztatásának, fejlesztésének. Célunk olyan tanárok képzése, akik szaktárgyuknak mélyen képzett, szakavatott művelői, és rendelkeznek azzal a pedagógiai, pszichológiai és szakmódszertani tudással, amelyet kulturális, társadalmi és gazdasági környezetük elvár tőlük.

2013 szeptemberétől a tanári pályára készülő fiatalok úgynevezett „osztatlan” képzési rendszerben végezhetik egyetemi tanulmányaikat. Ez azt jelenti, hogy a diákok az érettségit követően, alapképzési tanulmányok nélkül, azonnal megkezdhetik tanári képzésüket. A képzés két szakon folyik. A szakok párosításánál nagy előnyt jelent, hogy Egyetemünk azon kevés képzőhelyek közé tartozik, amely a közismereti tanárképzés legszélesebb választékát kínálja a természettudományi, a bölcsészettudományi és az informatikai képzési területeken. Meghirdetett szakjaink száma közel 30, melyek közül a szakpárosítások lehetősége szinte korlátlan, a jelentkezők több mint 200 szakpárosításból választhatnak. Többek között ezért is az ELTE a legjobb választás a pedagóguspályát választók számára. A szakok és szakfelelősök listája karonként is böngészhető:

Az osztatlan tanárképzés szerkezeti felépítése

A közismereti tanárképzésben tanári szakképzettség osztatlan, kétszakos képzésben szerezhető, amelynek három formája van: 4+1 éves, 4,5+1 éves, valamint 5+1 éves képzés. A plusz egy év a szakmai gyakorlatot jelenti. A 10 féléves képzésben általános iskolai, a 11 féléves képzésben vegyes (általános és középiskolai), a 12 féléves képzésben középiskolai tanár szakképzettséget lehet szerezni. A képzés szerkezetét az 1. ábra szemlélteti.

Az osztatlan tanárképzés (mindhárom képzési formában) egy 6 féléves közös képzési szakasszal kezdődik. Abban az esetben, amikor az adott tanári szakképzettségből általános iskolai és középiskolai tanárképzés is meghirdetésre kerül, akkor a közös, hároméves alapozó szakasz alatt a hallgatónak kell eldöntenie, hogy a két tanári szakképzettséget milyen képesítéssel kívánja megszerezni. A döntésnél érdemes mérlegelni a tanári diploma megszerzése utáni lehetőségeket. A tudományos pályát választókat több doktori iskola várja, a gyakorlat felé fordulók pedig a tanártovábbképzések rendkívül gazdag kínálatából választhatnak.

Az osztatlan tanárképzés szerkezeti felépítését az alábbi ábra szemlélteti:

felepites

Alapszakos végzettséggel tanári szakképzettség megszerzése

2017-től az alapszakos végzettséggel rendelkezők tanári szakképzettséget az osztatlan tanárképzésben szerezhetnek a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X.4.) kormányrendelet 5. § (5) bekezdése alapján. („Alapfokozat és szakképzettség birtokában tanári szakképzettség az 1. mellékletben meghatározott tanárszakokon osztatlan tanárképzésben szerezhető. A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeretek részeként az alapképzési ismeretekből az annak megfelelő tanári szakon legalább 100 kreditet kell elismerni. Az alapképzésben a második tanári szakhoz megszerzett differenciált szakmai ismereteket – az annak megfelelő második tanári szakképzettséghez – 50 kredit beszámításával kell elismerni.”)

A felvételi eljárásban az alapszakos oklevél minősítése és egyes szakok esetében az érettségi és/vagy nyelvi követelmények (a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban olvasható) alapján történik a rangsorolás.

Az alapszakos végzettséggel felvettek tanulmányaikban való előrehaladása a szak mintatanterve alapján történik. Ezért a korábbi tanulmányok alapján elismert kreditek beszámítása, nem feltétlenül jár együtt a képzési idő lerövidülésével.


[1] Szentpétery Imre (1935). A Bölcsészettudományi Kar története 1635-1935. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda; 321. old.)

[2] Szentpétery (1935: 342)