Ugrás a tartalomra

Általános felvételi tájékoztató

Alábbiakban az osztatlan tanárképzésről szóló felvételi tájékoztatónkat olvashatják. A 2017. év szeptemberében induló tanári mesterképzés hasonló tájékoztatója INNEN érhető el.

Tájékoztató a 2017. évi általános felvételi eljárásról az ELTE osztatlan tanárképzésének vonatkozásában

A felsőoktatási felvételi eljárás szabályait és a felsőoktatási intézmények 2017. szeptemberében induló képzéseinek felvételi hirdetményeit a Felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmazza, mely elektronikusan a www.felvi.hu weboldalon jelent meg 2016. december 22-én.

Az alábbi tájékoztató a 2017. szeptemberében induló képzések Felsőoktatási felvételi tájékoztatója alapján készült, az ELTE osztatlan tanárképzésére vonatkozó információk kiemelésének céljából. A Felsőoktatási Felvételi tájékoztató részletes megismerését azonban nem helyettesíti.

Az ELTE Tanárképző Központjának 2017. évi őszi félévére meghirdetett osztatlan tanárképzési szakjai ITT tekinthetőek meg. 

A felvételi eljárásban azon osztatlan tanárszakok esetében (angoltanár, biológiatanár, fizikatanár, földrajztanár, informatikatanár, kémiatanár, magyartanár, matematikatanár, némettanár, történelemtanár), amelyeken általános és középiskolai tanári végzettség is szerezhető – technikai okokból – kizárólag az általános iskolai szakra lehet a jelentkezést benyújtani. E szakok mindegyikén van az ELTE tanárképzésben érintett karain középiskolai tanári szak is, ezért az általános iskolai tanári szakra felvettek, ha úgy kívánják, tanulmányaik hatodik félévében átjelentkezhetnek a középiskolai tanárszakokra.

2017-től az érettségire épülő osztatlan tanárképzésben, már alapfokozat birtokában is szerezhető tanári szakképzettség. Az alapképzési ismeretekből az annak megfelelő tanári szakon legalább 100 kreditet, a második tanári szakhoz megszerzett ismeretekből 50 kreditet kell elismerni a szakterületi ismeretek részeként a felvételt követően.

Felhívjuk az alapszakos végzettséggel osztatlan tanárképzésre jelentkezők figyelmét, hogy a tanulmányaikban való előrehaladás a szak mintatanterve alapján történik. Ezért a korábbi tanulmányok alapján elismert kreditek beszámítása, nem feltétlenül jár együtt a képzési idő lerövidülésével.

A felvétel feltételei az osztatlan tanárképzés tekintetében:

  • érettségi bizonyítvány vagy megfelelő felsőfokú oklevél,
  • az adott szakra meghatározott legalább kettő, az érettségi pontokba beszámítható érettségi vizsgaeredmény a megfelelő szinten (közép- vagy emelt szint),
  • részvétel az előírt kizáró jellegű vizsgán (pl. pályaalkalmassági vizsgálat, gyakorlati vizsga stb.),
  • a felvételi összpontszámnak el kell érnie a 305 pontos, jogszabályban meghatározott minimumpontszámot (2011. évi CCIV. nemzeti felsőoktatási tv. § (4)).

 

A felsőoktatási felvételi eljárás részletei: menetrendje, határidejei

A jelentkezés módja

A felsőoktatási felvételi eljárásra történő jelentkezés elektronikusan történik a felvi.hu honlap E-felvételi szolgáltatásán keresztül. Az eljárás során díjmentesen 3 képzés megjelölésére van lehetőség, legfeljebb 6 jelentkezési hely erejéig. A jelentkezési helyek száma abban az esetben lehet 6, ha ugyanazt a 3 képzést állami ösztöndíjas és önköltséges formában is megjelöli. A további jelentkezési helyekért kiegészítő díjat (2000 Ft) kell fizetni az Oktatási Hivatalnak. A jelentkezési sorrenden (jelentkezési határidő után) egy alkalommal lehet módosítani 2017. július 12-ig.

A pályaalkalmassági vizsgálatnak és a gyakorlati vizsgáknak külön eljárási díja (4000 Ft) van az ELTE osztatlan tanárképzésén, melyet átutalással kell kifizetni a behívólevélben megadott határidőre. A külön eljárási díj befizetésének elmulasztása, a felvételi eljárásból való kizárással jár.

A külön eljárási díj visszafizetésére nincsen lehetőség!

Abban az esetben, ha a jelentkezőnek pályaalkalmassági vizsgálaton és gyakorlati vizsgá(ko)n is részt kell vennie a külön eljárási díj nem duplázódik, azaz összesen 4000 Ft.

Csatolandó dokumentum: motivációs levél, felsőfokú oklevél

A motivációs levél az osztatlan tanárképzés felvételi eljárásának kötelező részét képező pályaalkalmassági vizsgálat lefolytatásához szükséges egyetlen dokumentum. Ezen előzetesen megküldött levél alapján történik a „beszélgetés a felvételiző pályaelképzeléseiről, karrierterveiről, egyéni életút fejlődési terveiről, arról, hogy miért kíván tanár lenni.” (www.felvi.hu)

A motivációs levelet február 15-ig kérjük a felvi.hu-ra feltölteni. Elmulasztása esetén ki kell, hogy zárjuk a felvételi eljárásból. A motivációs levél megírásához ITT talál segítséget.

A felsőfokú oklevél csatolása kizárólag az alapszakos eredménnyel jelentkezőkre vonatkozik.

Pontszámítás módja, többletpontok

Általában kétféle pontszámítási mód alkalmazható:

  1. a tanulmányi pontok (max. 200 pont) és az érettségi pontok (max. 200 pont) összege, hozzáadva a többletpontokat (max. 100 pont), vagy
  2. az érettségi pontok kétszerese (max. 400 pont), hozzáadva a többletpontokat (max. 100 pont).

Amennyiben az első és a második pontszámítás is alkalmazható, akkor a jelentkező számára a kedvezőbb összpontszámot adó számítást kell alkalmazni. (A pontok kiszámítását az Oktatási Hivatal végzi e képzésben.)

Azon osztatlan közismereti tanárképzés esetében, ahol legalább az egyik szakképzettségre (ének-zene tanárszak, média-, mozgókép- és kommunikációtanár) történő felvétel feltétele gyakorlati vizsga teljesítése, a felvételi összpontszámot többletpontok hozzáadása nélkül kell meghatározni. A vizsgán összesen maximum 200 pont szerezhető a vizsgaeredmény duplázásával.

Felsőfokú oklevél alapján számított pontszám

Az alapszakos végzettséggel osztatlan tanárképzésre jelentkezőket az intézmény a 2017. évi általános felvételi eljárásban a korábbi felsőoktatási tanulmányaik figyelembe vételével és egyes szakok esetében további érettségi és/vagy nyelvi követelmények (az egyes szakoknál olvashatók) alapján rangsorolja.

A pontszámítás alapja a megszerzett alapszakos oklevél minősítése:

5 (jeles, kiváló, kitüntetéses) minősítés esetén 400 pont;
4 (jó) minősítés esetén 370 pont;
3 (közepes) minősítés esetén 340 pont;
2 (elégséges) minősítés esetén 310 pont.

Pályaalkalmassági vizsgálat

A vizsgálattal kapcsolatos tájékoztató a Felvételizőknek menüpont alatt ITT olvasható.

Ének-zene és média gyakorlati vizsga

A vizsgákkal kapcsolatos tájékoztatók a Felvételizőknek menüpont alatt ITT olvashatóak.

 

A ponthatár-megállapítás, a besorolási- és a felvételi döntés

A jelentkező felvétele a megjelölt jelentkezési helyre az ott meghatározott ponthatártól és a felvételiző általa elért felvételi összpontszámtól függ. Az a jelentkező, aki jelentkezési kérelmében megjelölt és rangsorolt képzések közül egyik képzés esetében elérte a felvételi ponthatárt, besorolást, illetve felvételt nyert, aki nem éri el, az nem vehető fel az adott jelentkezési helyre.

„Figyelem! A jelentkezők számát, illetve teljesítményét megismerve a felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy minőség védelme érdekében a jogszabályi előírásnál magasabban határozzák meg a hozzájuk jelentkező hallgatók számára a minimális ponthatárt! Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy egy adott szakon, szakképzésben az intézmény nem használja ki a teljes kapacitását! …

Előfordulhat, hogy megfelelően felkészült jelentkezők hiányában vagy egyéb okok (például az oktatáshoz szükséges, a felvétel alapvető feltételeit teljesítő minimális létszámnál kevesebb jelentkező) miatt egyes jelentkezési helyeken a meghirdetés ellenére sem indul új évfolyam.” (www.felvi.hu)

Az Oktatási Hivatal minden jelentkezőre ún. besorolási döntést hoz, amelyről elektronikus levélben értesíti a jelentkezőt legkésőbb 2017. augusztus 5-ig.

Figyelmükbe ajánljuk továbbá az alábbi videót, melyben Dr. Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Elnökhelyettese a felsőoktatási felvételiről beszél:

Keresztféléves felvételi tájékoztató

Tájékoztató a 3 féléves gyógypedagógia-tanár mesterképzési szakról

(Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar)

Mi a célja az új, a 2017/18. tanév tavaszi szemeszterében induló mesterképzésnek?
A képzés célja a gyógypedagógia alapképzés keretében szerzett gyógypedagógus alapvégzettségre (BA) alapozva

  • a nevelési-oktatási intézményekben az inklúziót segítő utazó gyógypedagógusi hálózatban,
  • az iskolai rendszerű, illetve az iskolarendszeren kívüli szakképző iskola (szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola) Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain,
  • a felsőoktatásban és
  • a felnőttképzésben

a gyógypedagógiai és fogyatékosságügyi ismeretek tanítására, segítő szakemberek képzésére, az élethosszig tartó tanulás pedagógiai feladatainak végzésére, illetve a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra képes gyógypedagógia-tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

Kinek a jelentkezését várjuk?

Olyan, a gyógypedagógia alapképzés keretében szerzett gyógypedagógus alapvégzettséggel (BA) rendelkező szakemberek jelentkezését várjuk, akik a köznevelés, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés különböző területein, intézményeiben gyógypedagógiai és fogyatékosságügyi ismereteket szeretnének tanítani; akik jó kommunikációs, szociális és kreatív képességekkel, készségekkel, valamint együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, felelősségtudattal, önismerettel rendelkeznek, és magas szintű szakmai felkészítésben szeretnének részt venni. A képzés eredményeként megszerezhető gyógypedagógia-tanár mestervégzettség (MA) a pedagógusok előmeneteli rendszerében a bértábla szerinti mestervégzettséghez (MA) tartozó bérbesorolásra jogosít.

A szakra való belépéshez szükséges végzettség: a gyógypedagógia alapképzés keretében bármilyen szakirányon szerzett gyógypedagógus alapvégzettség (BA), vagy korábban bármely szakon, szakterületen, szakágon szerzett főiskolai szintű gyógypedagógiai tanári vagy gyógypedagógus oklevél.

Milyen ismereteket sajátíthat el?

Az első két félév alatt a képzés fókuszában a gyógypedagógiai és a fogyatékosságügyi ismeretek tanításához szükséges ismeretek állnak. A hallgatók megismerik a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés intézményrendszerét, szabályozását, a különböző képzési programok (ide értve a pedagógus- és szociális továbbképzési programokat is) akkreditációjának lépéseit, a felnőttképzés módszertanát. Megismerik továbbá azon célcsoportoknak (tanulóknak, hallgatóknak, képzések résztvevőinek) az életkor-specifikus jellemzőit, akiknek gyógypedagógiai és fogyatékosságügyi ismereteket fognak tanítani. Ismereteket szereznek a gyógypedagógiai és fogyatékosságügyi tartalmú tárgyak, ismeretek tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákról; a gyógypedagógiai és fogyatékosságügyi ismereteknek a tanulók, hallgatók és felnőttek személyiségfejlődésében, a környezet átalakításában betöltött szerepéről és lehetőségeiről. Megismerik a gyógypedagógiai és a fogyatékosságügyi ismeretek tanításának céljait, feladatait; képessé válnak reflektíven, önállóan, etikusan állást foglalni a fogyatékos embereket érintő szakmai kérdésekben.

A képzés harmadik féléve összefüggő szakmai gyakorlat, melyet olyan köznevelési, szakképzési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézmény(ek)ben, szervezeteknél, pedagógus- vagy szociális továbbképzés keretében kell eltölteni, ahol gyógypedagógiai és/vagy fogyatékosságügyi ismeretek tanításában lehet gyakorlatot szerezni, ilyen képzési programok, tanegységek tartalmi kidolgozására vagy akkreditáltatására, tananyag fejlesztésére nyílik lehetőség. A köznevelés területén kiemelt cél az utazó gyógypedagógusi hálózatban a többségi pedagógusokkal való együttműködés keretében szervezett gyakorlat megvalósítása. Ilyen képzés pl. a szakképzés keretében a pedagógiai, a szociális (gyermekvédelmi) vagy az egészségügyi szakmacsoportokba tartozó, OKJ szerinti szakmákra történő felkészítés. A felsőoktatásban ide sorolható pl. a pedagógusképzési (pl. óvodapedagógus, tanító, gyógypedagógia), a bölcsészettudományi (pl. pedagógia, pszichológia) vagy a társadalomtudományi (pl. szociális munka, szociálpedagógia) képzési területen szervezett felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzés, szakirányú továbbképzés vagy a felnőttoktatás keretében akkreditált és gyógypedagógiai/fogyatékosságügyi tartalmú képzés.

Hol lehet elhelyezkedni gyógypedagógia-tanár mestervégzettséggel?

Magyarországon a gyógypedagógiai, fogyatékosságügyi ismeretek oktatására – az Országos Fogyatékosságügyi Programban rögzített célok szerint – gyakorlatilag valamennyi olyan köznevelési helyzetben, illetve szakképzési, felsőoktatási és felnőttoktatási képzési programban szükség lehet, amelyek célja olyan szakemberek kibocsátása, akik közvetve vagy közvetlenül fogyatékos gyermekekkel, tanulókkal vagy felnőttekkel kerülhetnek kapcsolatba; akik számukra terveznek vagy szerveznek szolgáltatásokat, terveznek vagy forgalmaznak árukat.

Hogyan számítjuk a felvételi pontokat?

A felvételi eljárás során maximálisan 100 pont szerezhető. Az egyes jogcímeken szerezhető pontok részletes meghatározását, illetve az igazolás módját az ELTE Hallgatói Követelményrendszer 4. sz. melléklete szerinti Felvételi Szabályzat és a felvételi tájékoztató tartalmazza.

1.) Többletpontok: max. 10 pont

az előnyben részesítés alapján maximum 5 pont adható:
a) hátrányos helyzetű jelentkezőnek: 1 pont;
b) fogyatékkal élő jelentkezőnek: 5 pont;
c) gyes/gyed/gyet/tgyás folyósításban részesülőnek: 1 pont.

nyelvtudás alapján maximum 5 pont adható:
a) felsőfokú (C1) nyelvvizsgáért (második idegen nyelvből): 5 pont

  1. b) középfokú (B2) nyelvvizsgáért (második idegen nyelvből): 3 pont
    Egy nyelvből csak egy nyelvvizsga vehető figyelembe.

OTDK/TDK részvételre maximum: 2 pont

kutatási és publikációs tevékenységre: 2 pont

tudományos konferencia részvételre: 2 pont

– pedagógusképzési területen szerzett szakirányú továbbképzésben szerzett oklevélre: 2 pont

2.) Hozott tanulmányi eredmény: max. 80 pont

– jeles, kiváló, kitüntetéses minősítés: 80 pont

– jó minősítés: 64 pont

– közepes minősítés: 48 pont

– elégséges minősítés: 32 pont

3.) Szakmai gyakorlat: max. 10 pont.

– egy tanév (10 hónap) legalább 50%-os munkaviszonyban eltöltött idő esetén: 5 pont

– két vagy több tanév (legalább 2×10 hónap) legalább 50%-os munkaviszonyban eltöltött idő esetén: 10 pont

A rendelkezésre álló, a pontszámításhoz szükséges dokumentumok (oklevél, oklevél minősítésről szóló igazolás, szakmai gyakorlat igazolása, többletpontokat igazoló dokumentumok) felvi.hu-ra történő feltöltési határideje: 2017. november 15., a póthatáridő (az ezt követően megszerzett dokumentumokra vonatkozóan): 2018. január 11. A csatolandó dokumentumok megadott határidőre történő feltöltésének elmulasztása a felvételi eljárásból való kizárást von maga után.

Megszerzett szakmai gyakorlaton a gyógypedagógiai, illetve a fogyatékosságügy szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés vagy más területen történő oktatását kell érteni. Szakmai gyakorlatnak számító munkakörök: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti együttnevelést segítő pedagógus, gyógypedagógus középfokú oktatásban, szakoktató vagy szaktanár középfokú oktatásban, felnőttképzésben; oktató vagy tanár a felsőoktatásban.

A megszerzett szakmai gyakorlatot munkakör betöltéséről szóló igazolással kell igazolni, mely tartalmazza a munkaviszony időtartamát.

Többletpont számításához szükséges dokumentumok:

  • aláírt szakmai önéletrajz, mely tartalmazza:
  • a kutatási és publikációs tevékenységet igazoló listát,
  • a tudományos konferencián való részvételt, melyhez vagy csatolni kell a konferencia előadás absztraktját vagy az előadást tartalmazó publikáció bibliográfiai adatait,
  • bármely felsőoktatási intézményben végzett 2-4 féléves pedagógusképzési területen szerzett szakirányú továbbképzés oklevelének másolata.

Képzés munkarendje: levelező.

A levelező munkarendű képzésben az érintett hallgatókkal kötött megállapodásnak megfelelően a hallgatók tanórái pénteki és szombati napokon lesznek.

Finanszírozási forma: A gyógypedagógia-tanár mesterképzési szak állami ösztöndíjas és önköltséges formában egyaránt indul.

Az önköltség összege 2018. februártól: 325.000.- Ft/félév.

Felvételi irányszám

Állami ösztöndíjas képzésben: minimum 15, maximum 25 fő.

Önköltséges formában: minimum 1, maximum 5 fő.

A képzésben megszerzendő kreditek száma: 90 kredit

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: okleveles gyógypedagógia-tanár (teacher of Special Needs Education)

A szak felelőse: dr. Papp Gabriella habil. főiskolai tanár

A kari tanárképzési referens: Tóth Krisztina (elérhetőségei itt találhatóak)

 

Általános tájékoztató a tanári mesterképzésről

Az új, 2017 szeptemberétől indítható rövid ciklusú (2, 4 és 5 féléves) tanári mesterképzés képzési ideje és kreditösszetétele attól függően változik, hogy a felvételiző milyen előképzettséggel jön a szakra, illetve mi a választott szak célja. Az ELTE-n a tanári mesterképzési kínálat kizárólag egyszakos.

A Tanárképző Központ által hirdetett 2, 4 és 5 féléves 60, 120 és 150 kredites tanári mesterszakok oktatása az ELTE Bölcsészettudományi, Tanító- és Óvóképző, Természettudományi, Informatikai, valamint Pedagógia és Pszichológia Karán folyik.

A tanárképzés általános szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolását, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezését az ELTE Tanárképző Központ (TKK) biztosítja. A tanári mesterszakok szakterületi moduljainak felelősei a Bölcsészettudományi Kar (BTK), az Informatikai Kar (IK), a Tanító- és Óvóképző Kar, a Természettudományi Kar (TTK), valamint egyes szombathelyi tanárszakok esetében a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK), így szakmai kérdésekben és a tanári mesterszakos hallgatók tanulmányi ügyintézésében (a beiratkozástól a záróvizsgázásig) is e karok az illetékesek.

A hallgatók tanulmányi ügyintézését a karokon a kari tanárképzési referensek végzik. Elérhetőségüket a Tanárképző Központ honlapján tekintheti meg. Szombathelyi képzés esetében a szombathelyi Tanulmányi Hivatal munkatársai az illetékesek.

A tanári mesterszakok és a hallgatók karok szerinti besorolása

A tanári mesterképzés szakpárjainak gondozása és a hallgatói ügyintézés – a szakpár függvényében – az alábbiak szerint történik:

Kar 2, 4 és 5 féléves tanári mesterszakok
Bölcsészettudományi Kar ·         angol nyelv és kultúra tanára
·         bolgár nyelv és kultúra tanára
·         ének-zene tanár
·         filozófiatanár
·         finn nyelv és kultúra tanára
·         francia nyelv és kultúra tanára
·         holland nyelv és kultúra tanára
·         horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra tanára
·         kínai nyelv és kultúra tanára
·         könyvtárostanár
·         latin nyelv és kultúra tanára
·         lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra tanára
·         magyartanár
·         művészettörténet-tanár
·         olasz nyelv és kultúra tanára
·         portugál nyelv és kultúra tanára
·         román és nemzetiségi román nyelv és kultúra tanára
·         spanyol nyelv és kultúra tanára
·         szerb és nemzetiségi szerb nyelv és kultúra tanára
·         szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv és kultúra tanára
·         szlovén és nemzetiségi szlovén nyelv és kultúra tanára
·         ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra tanára
Informatikai Kar ·         informatikatanár
·         technika-, életvitel- és gyakorlat-tanár – bármilyen más tanárszak1
Pedagógiai és Pszichológiai Kar ·         testnevelő tanár1
·         gyógytestnevelő-egészségfejlesztő tanár1
Tanító- és Óvóképző Kar ·         rajz- és vizuáliskultúra-tanár1
Természettudományi Kar ·         biológiatanár
·         fizikatanár
·         földrajztanár
·         kémiatanár
·         matematikatanár
·         természetismeret-környezettan tanár
1 A jelzett tanári mesterszakok kizárólag a szombathelyi campuson indulnak és ügyintézésük is ott történik.

 

A tanári mesterképzések után a tudományos pályát választókat több doktori iskola várja, a tanári pályát megkezdők pedig később a tanártovábbképzések rendkívül gazdag kínálatából választhatnak.

A tanári mesterképzések felépítése

A korábban felsorolt érdeklődői kör alapján a tanári mesterképzések összetétele és képzési ideje a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I.30.) EMMI rendelet és a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendeletek alapján a következők szerint alakul az ELTE-n:

A) Tanárszak szakterülete szerinti nem tanári mesterszakos vagy egyetemi végzettséget követő egyszakos tanári mesterképzés

Képzési idő: 2 félév.

Megszerzendő kreditek száma: 60.

A szakra való belépés feltétele: a szak által meghatározott (a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban közzétett) egyetemi vagy mesterszintű diploma.

A képzés során a tanári felkészítés ismeretkörébe tartozó pedagógiai, pszichológiai és szakmódszertani tudást kell elsajátítani a rövid szaktárgyi és a hosszú összefüggő egyéni iskolai tanítási gyakorlat mellett. A képzés során szakdolgozat helyett 2 kredit értékben portfóliót[1] kell készíteni, mely a záróvizsga része és a képzés során készül.

Szabadon választható kreditek száma: 2.

 

B) Tanári szakképzettség birtokában újabb tanári oklevelet biztosító tanári mesterképzés

Képzési idő: 4 félév.

Megszerzendő kreditek száma: 120.

A szakra való belépés feltétele: főiskolai, egyetemi vagy mesterszintű tanári oklevél.

A képzés legnagyobb részét a szakterületi ismeretek teszik ki a tanári felkészítés ismeretkörébe tartozó szakmódszertani, közösségi pedagógiai és rövid szaktárgyi tanítási gyakorlat mellett. A képzés során szakdolgozat helyett 2 kredit értékben portfóliót1 kell készíteni, mely a záróvizsga része és a képzés során készül.

Szabadon választható kreditek száma: 6.

 

C) Általános iskolai tanári szakképzettséggel középiskolai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló egyszakos tanári mesterképzés

Képzési idő: 2 félév.

Megszerzendő kreditek száma: 60.

A szakra való belépés feltétele: főiskolai szintű általános iskolai tanári szakképzettséget igazoló oklevél.

A képzés legnagyobb részét a szakterületi ismeretek teszik ki a tanári felkészítés ismeretkörébe tartozó szakmódszertani, közösségi pedagógiai és rövid szaktárgyi tanítási gyakorlat mellett. A képzés során szakdolgozat helyett 2 kredit értékben portfóliót1 kell készíteni, mely a záróvizsga része és a képzés során készül.

Szabadon választható kreditek száma: 2.

 

D) Tanító alapszakos végzettséggel általános-, vagy középiskolai tanári mesterképzés

Képzési idő: általános iskolai szakképzettség esetén 4 félév, középiskolai szakképzettség esetén 5 félév.

Megszerzendő kreditek száma: 4 féléves képzésben 120 kredit, 5 féléves képzésben 150 kredit.

A szakra való belépés feltétele: alapszakos tanító oklevél, továbbá nyelvszak esetén a szükséges nyelvtudás megléte a megfelelő szinten (az adott szak által elvárt nyelvtudás a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban kerül közzétételre).

A képzés legnagyobb részét a szakterületi ismeretek teszik ki (középiskolai szakképzettség esetén ez még nagyobb) a tanári felkészítés ismeretkörébe tartozó szakmódszertani, közösségi pedagógiai rövid szaktárgyi és összefüggő egyéni iskolai tanítási gyakorlat mellett. A képzés során szakdolgozat helyett 2 kredit értékben portfóliót1 kell készíteni, mely a záróvizsga része és a képzés során készül.

Szabadon választható kreditek száma: 4 féléves képzésben 5 kredit, 5 féléves képzésben 6 kredit.

Nyelvi követelmények a mesterképzésben

„A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalos nyelveiből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.” (8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. melléklet 5.)

[1] A portfólió egy a szakmai gyakorlatokat is bemutató és feldolgozó, a tanárjelölt felkészülését, saját fejlődését értékelő dokumentumgyűjtemény, „amely a tapasztalatok neveléstudományi szempontú, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése és értékelése. Bizonyítja, hogy a hallgató képes önreflexióra, a képzés különböző területein elsajátított tudását integrálni és alkalmazni, a munkája szempontjából meghatározó tudományos, szakirodalmi eredményeket, továbbá a tanítás vagy a pedagógiai feladat eredményességét értékelni.” (8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. melléklet 4.5.)

 

Általános tájékoztató az osztatlan tanárképzésről

Hallgatói jogviszonya a beiratkozással jön létre (2011. évi CCIV. tv. 39. § (3)), amely az illetékes karon (lásd alább) történik. A beiratkozással kapcsolatos pontos információkat a www.elte.hu/felvettek weboldalon találja.

Felsőfokú tanulmányait az ún. osztatlan, kétszakos közismereti tanárképzésben fogja végezni. Ennek lényege, hogy a tanári szakképzettség (283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 2. § a, pontja szerint: „olyan szakképzettség, amely tanárszakonként különböző szakterületi tudást és valamennyi tanárszakon az oktatásra és nevelésre egységes tanári felkészítést ad”) csak két tanárszak egyidejű végzésével és a tanári szakképzettségek követelményeinek teljesítésével szerezhető meg. Az osztatlan tanárképzés felépítését tekintve három egységből áll:

  • az egyik tanári szak szerinti szakterületi modulból,
  • a másik tanári szak szerinti szakterületi modulból,
  • a tanári felkészítés moduljából.

A képzés során háromféle iskolai gyakorlatot kell teljesíteni, meghatározott időszakban; ezek a közösségi (pedagógiai) gyakorlat, a szaktárgyi tanítási gyakorlat és az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat.

Az osztatlan tanárképzés három formában valósulhat meg (a plusz egy év a szakmai gyakorlatot jelenti). A három különböző formában az összegyűjtendő kreditek száma

  • 4+1 éves (10 féléves) képzésben 300 kredit,
  • 4,5+1 éves (11 féléves) képzésben 330 kredit,
  • valamint 5+1 (12 féléves) éves képzés, ahol 360 kredit.

Tanulmányai során ún. szabadon választható tárgyakat (az ELTE vagy más felsőoktatási intézmény kurzuskínálatából választott, azaz bármely egyetemi tárgyat/kurzust) is teljesítenie kell előre meghatározott kreditértékben. Ennek mértékét a képzés ideje határozza meg:

  • 10 féléves képzés esetén: 12 kredit,
  • 11 féléves képzés esetén: 14 kredit,
  • 12 féléves képzés esetén: 16

A 10 féléves képzésben általános iskolai, a 11 féléves képzésben vegyes (általános és középiskolai), a 12 féléves képzésben középiskolai tanár szakképzettséget lehet szerezni (bizonyos kivételekkel[1]). A képzés szerkezetét az 1. ábra szemlélteti.

A képzés mindhárom formában egy 6 féléves közös képzési szakasszal kezdődik. A hároméves alapozó szakasz végeztével kell eldöntenie (amennyiben az adott tanári szakból létezik általános iskolai és középiskolai tanárképzés is), hogy a két tanári szakképzettséget milyen képesítéssel kívánja megszerezni (HKR 34/A. § (1)). A tanári diploma megszerzése után három lehetőségből választhat: a munka világába kapcsolódik be, szakirányú tanártovábbképzésen vesz részt, vagy doktori képzésre jelentkezik.

1. ábra: A kétszakos osztatlan tanárképzés szerkezeti felépítése

felepites

Az osztatlan tanárképzéssel kapcsolatos ügyintézés sajátosságai

Az osztatlan tanárképzés általános szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolását, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezését az ELTE Tanárképző Központ (TKK) biztosítja. Az osztatlan tanári szakok szakterületi moduljainak felelősei a Bölcsészettudományi Kar (BTK), az Informatikai Kar (IK), a Tanító- és Óvóképző Kar és a Természettudományi Kar (TTK); így szakmai kérdésekben és az osztatlan tanárszakos hallgatók tanulmányi ügyintézésében (a beiratkozástól a záróvizsgázásig) is e karok az illetékesek. A tanári felkészítés modul, valamint egyes szombathelyi tanárszakok szakterületi moduljának szakmai felelőse a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK).

A hallgatók tanulmányi ügyintézését a karokon a kari tanárképzési referensek végzik. Elérhetőségüket a Tanárképző Központ honlapján tekintheti meg. Szombathelyi képzés esetében a szombathelyi Tanulmányi Hivatal munkatársai az illetékesek.

Az osztatlan tanárképzési szakpárok és a hallgatók karok szerinti besorolása

Az osztatlan tanárképzés szakpárjainak gondozása és a hallgatói ügyintézés – a szakpár függvényében – az alábbiak szerint történik:

Kar Osztatlan tanárképzési (általános és középiskolai) szakpár
Bölcsészettudományi Kar ·         bölcsészettudományi szak1 – bölcsészettudományi szak
·         nyelvszak2 – természettudományi szak3
Informatikai Kar ·         bölcsészettudományi szak – informatika szak
·         matematika szak – informatika szak
·         technika-, életvitel- és gyakorlat-tanár – bármilyen más tanárszak4 (kivéve testnevelő tanár)
Pedagógiai és Pszichológiai Kar ·         testnevelő tanár – gyógytestnevelő-egészségfejlesztő tanár4
·         testnevelő tanár – technika-, életvitel- és gyakorlat-tanár szak4
·         testnevelő tanár– bármilyen más tanárszak4
Tanító- és Óvóképző Kar ·         rajz- és vizuáliskultúra –tanár – bármilyen más tanárszak5
Természettudományi Kar ·         természettudományi szak* – informatika szak
·         természettudományi szak – bölcsészettudományi szak (nyelvszak kivételével)
·         természettudományi szak – természettudományi szak
 1 bölcsészettudományi szak: ének-zene tanár, filozófiatanár, könyvtárostanár, médiamozgókép-és kommunikációtanár, történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára, és a nyelvszakok.
2 nyelvszak: angol nyelv és kultúra tanára, bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra tanára, francia nyelv és kultúra tanára,  holland nyelv és kultúra tanára, horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra tanára, kínai nyelv és kultúra tanára, latin nyelv és kultúra tanára, lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra tanára,  magyartanár, német nyelv és kultúra tanára, német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára, olasz nyelv és kultúra tanára, orosz nyelv és kultúra tanára, portugál nyelv és kultúra tanára, román és nemzetiségi román nyelv és kultúra tanára, spanyol nyelv és kultúra tanára, szerb és nemzetiségi szerb nyelv és kultúra tanára, szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv és kultúra tanára, szlovén és nemzetiségi szlovén nyelv és kultúra tanára, ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra tanára.
3 természettudományi szak: biológiatanár, fizikatanár, földrajztanár, kémiatanár, matematikatanár, természetismeret- környezettan tanár.
*kivéve a matematikatanár szakot
4 A jelzett osztatlan tanári szakpárok kizárólag a szombathelyi campuson indulnak és ügyintézésük is ott történik.
5 A képzés Budapesten és Szombathelyen is indul. Az ügyintézés budapesti képzés esetén a Tanító- és Óvóképző Karon, szombathelyi képzés esetén a szombathelyi campuson történik.

Felhívom figyelmét, hogy minden olyan hallgatónak, akinek a szakpárjából az egyik szakja természettudományos, ún. kritériumtárgyat kell teljesítenie, a tantervben meghatározott egy vagy több tárgyból (HKR 520.§ (2); 531.§ (1) b)). A kritériumtárgy célja a középiskolában szerzett ismeretek ellenőrzése, az esetleges hiányok pótlása. A TTK a regisztrációs héten egy kritériumdolgozat megírásával lehetőséget biztosít a kritériumtárgy teljesítésére. A kritériumtárgyakkal és -dolgozatokkal kapcsolatban bővebb információval a TTK felvételi tájékoztatója, illetve a kari Tanulmányi Osztály szolgál.

Szeretném külön felhívni a figyelmét az anyanyelvi kritériumvizsgára. A BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete által meghirdetésre kerülő, 0 kredites, OT-AKV-1 tárgykódú anyanyelvi kritériumvizsgát (komplex szóbeli és írásbeli vizsga a tanári mesterséghez szükséges anyanyelvi kompetencia mérésére) minden osztatlan tanárszakos hallgatónak teljesítenie kell a 6. félév végéig. Bővebb tájékoztatást a vizsgáról a BTK Szakmódszertani Központjának honlapján talál.

Figyelmébe ajánlom a Tanulmányi Kalauzunkat, mely bővebb információkkal szolgál az osztatlan tanárképzéssel kapcsolatban.

[1] A tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013-as EMMI rendelet 3. számú mellékletének 2. pontja alapján, egyes szakokon általános és középiskolai szakképzettség megnevezése nélküli „okleveles tanár” végzettség szerezhető.

Pintér Kornélia – TTK HÖK tanárképzési referens

Pintér Kornélia vagyok, 2013-ban az első osztatlanos évfolyammal kezdtem meg tanulmányaimat, és egy szakváltás után jelenleg földrajz-történelem szakon haladok a diploma felé. Már az első egyetemi évem során részt vettem a tanárszakos csoportüléseken aktív tagként, 2015 márciusa óta pedig a Tanárképzési Szakterület egyik képviselőjeként vagyok jelen a Természettudományi Kar Hallgatói Önkormányzatában. Az elmúlt években tanárszakos mentorként is tevékenykedtem. 2016 márciusától novemberig már betöltöttem ezt a tisztséget, és most 2017 májusától újra képviselhetem a tanárszakos hallgatók érdekeit az egyetemen. Úgy gondolom, mindannyiunk érdeke, hogy az egyetemen töltött éveink minél problémamentesebbek és gördülékenyebbek legyenek. Remélem, bátran fordultok majd hozzám is, legyen szó bármilyen problémáról.

Oktatási Hivatal Bázisintézménye címet kapott az ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Örömmel osztjuk meg a hírt, hogy a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium magas színvonalú pályázatával elnyerte az Oktatási Hivatal Bázisintézménye címet.

A címet olyan „megyei, járási, esetleg országos szinten magas presztízsű hagyományokkal rendelkező, infrastruktúrában a feladatellátáshoz megfelelő módon felszerelt, egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szakmai módszertani, szervezeti kultúrával és innovációval rendelkező” intézmény nyerhette el, mely „alkalmas adott területen magas színvonalú, hatékony tudásmegosztásra”. (idézetek a pályázati felhívásból)

Gratulálunk és sok sikert kívánunk az iskola vezetésének és minden munkatársának az eddigi kiváló szakmai munkájuk mellett a kinevezéssel kapcsolatos új feladatokhoz is!

Kanti Eszter – TTK HÖK tanárképzési referens

Kanti Eszter vagyok az ELTE TTK tanárképzési szakterületi koordinátora. Tanulmányaimat 2015-ben kezdtem meg biológia-kémia tanárszakon. A tavalyi év végén kerültem szorosabb kapcsolatba a szakterülettel, azóta is töretlen lelkesedéssel munkálkodom benne. Ha bármilyen kérdésetek lenne, illetve segítségre szorultok valamivel kapcsolatban, keressetek bátran, nagyon szívesen segítek, amiben csak tudok!

Áder Nikolett – BTK HÖK tanárképzési referens

Sziasztok!

Áder Niki vagyok, másodéves magyar-angol osztatlan tanáriszakos hallgató. A kari HÖK munkájába május óta tevékenykedem aktívan, de azon szerencsés emberek közé tartozom, aki szeptembertől a Tanulmányi Bizottság tagjává is váltam, mint tanárképzési referens. Ez számomra nagyon sokat jelent, hiszen lételemem, hogy segíteni tudjak hallgató társaimnak és a tanárképzés megoldatlan problémáit is nagyon a szívemen viselem. Kérdésekkel, kérésekkel vagy akár ötletekkel is forduljatok hozzám bizalommal! :)

Oláh Zsolt – PPK HÖK tanárképzési referens

Oláh Zsolt vagyok az ELTE PPK tanárképzési referense. Tanulmányaimat 2013 szeptemberében kezdtem pedagógia szakon. Első éves korom óta, animátorként aktív tagja vagyok a hallgatói közösségnek, valamint másodéves korom óta már mentorként is. 2015 októberétől, pedig tanárképzési referensként tevékenykedek, mely tevékenységem egyik fő céljaként tűztem ki a PPK és a tanárképzésben érintett többi kar egymáshoz való közeledésének segítésén való munkálkodást, valamint a tanárképzésben résztvevő hallgatók hangjának hallatását. Elérhetőségem: tanarkepzes@ppkhok.elte.hu

A Pedagógiai és Pszichológiai Kar szerepe az osztatlan tanárképzésben

A tanári pályára készülő fiatalok nem csupán szakterületük tudósává szeretnének válni, hanem olyan pedagógusokká is, akikben leendő tanítványaik megbíznak, akiket tisztelnek és szeretnek, akikre nem csupán a tanulás óráiban, hanem egész életükben számíthatnak. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara gondozza azokat a pedagógiai és pszichológiai tárgyakat, amelyek ahhoz nyújtanak segítséget, hogy a tanárjelöltek képesek legyenek a tanári feladatok megoldására a különféle iskolai helyzetekben. A képzés kiegyensúlyozottan kívánja megvalósítani a sikeres pedagógus munkájához szükséges felkészítés minden elemét: a pedagógiai-pszichológiai ismeretek és képességek bővítését, fejlesztését és a nevelői attitűdök formálását, melyhez változatos módon nyújtunk gyakorlati tapasztalatszerzési lehetőségeket.

A koherens felkészülés támogatása érdekében a tanári tevékenység alapjait adó tartalmakat tantárgyblokkokba szerveztük, melyek együtt tartalmazzák a pedagógiai-pszichológiai, és az annak keretet adó komplex társadalomelméleti és professzionális tudást, melyek gyakorlati feladatokkal támogatják az elmélet és a gyakorlat egymásra épülését, a diák több szempontú megismerésének, az egyéni fejlődés támogatásának, az önelemző képességnek, a tanári képességek fejlesztésének fontosságát. Az egyes tantárgyblokkok fókuszában az egyén – a személyiség – fejlesztése, a társas viszonyok alakítása, a tanulás-tanítás fejlődésének támogatása, a tanári mesterségre – pedagógus hivatásra – való felkészülés segítése áll.

A tanárjelöltek szakmai felkészülését változatos tanulásszervezéssel támogatjuk, a hagyományos előadásokon és szemináriumokon túl tréningek, esetelemző szemináriumok, IKT tartalmak és eszközök segítségével.

A Pedagógiai és Pszichológiai Kar barátságos iskolai környezetében nem csupán a pedagógusi hivatásra készítünk fel, de szívesen látjuk hallgatóinkat azokon a tudományos és kulturális programokon, hallgatói rendezvényeken, melyek a pszichológia és a pedagógia mélyen emberi világába nyújtanak betekintést.

A Kar a végzést követően is lehetőséget kínál a továbbtanulásra, melyre szakirányú tanári továbbképzések vagy doktori iskolai tanulmányok keretében várjuk leendő hallgatóinkat.

Intézet

Tanári modul

Szakfelelős

Iskolapszichológia Tanszék tanári felkészítés dr. N. Kollár Katalin