Ugrás a tartalomra
 

Felvételi GYIK

1. Mit válasszak X szak mellé?

A felvi.hu-n a Felvételi, Egyetemek/Főiskolák menüpont alatt az ELTE kiválasztása után a Tanárképző Központ alatt tekinthetőek meg az osztatlan tanárképzés szakjai. Több mint 200 szakpár került meghirdetésre, a választék igen széles. Minden szak szinte minden szakkal párosítható.

2. Mi volt a tavalyi ponthatár?

Az adott szakra vonatkozó tavalyi ponthatárok megtekinthetőek a felvi.hu-n. Az átlag ponthatár az osztatlan tanárszakokon 2015-ben 379, 2016-ban 378 pont volt. A 2017 szeptemberében induló szakokra 305 pont a jogszabályilag meghatározott minimum ponthatár.

3. Milyen tárgyból kell emelt szintű érettségi vizsgát tenni?

Azt, hogy milyen tárgyból szükséges emelt szintű vizsgát tenni a felvi.hu-n meghirdetett szakpárok mellett megtalálható érettségi vizsgakövetelmények adják meg. Egy tárgyból mindenképpen ajánlott emelt szintű érettségi vizsgát tenni, sőt nyelvszakok (pl. angol-spanyol) esetében javasoljuk mindkét nyelvből az emelt szintű vizsgát a későbbi sikeres egyetemi tanulmányokhoz.

4. Mi a különbség a német nyelv és kultúra és a német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára szakok között?

A „német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára” szak tanegység-listája mindkét képzési szinten (általános iskola, középiskola) túlnyomó részt megegyezik a „német nyelv és kultúra tanára” szakéval. A különbségek a következőkben jelentkeznek:
1) A nemzetiségi német szakon a hallgatók bizonyos előadások, szemináriumok helyett (25 ill. 31 kredit értékben) többek között a hazai németség történetével, népi kultúrájával, nyelvével, nyelvhasználatával, identitásával, irodalmával, jog- és oktatási rendszerével valamint az
anyanyelvi oktatás módszertanával foglalkozó kurzusokat látogatnak. Ezzel felkészítjük őket a nemzetiségi általános és középiskolákban oktatott speciális tárgyak (pl. népismeret) valamint a tanórákon kívüli foglalkozások, programok (pl. szakkörök, projektek) ellátására.
2) Szakmai gyakorlatukat német nemzetiségi oktatási intézményben végzik.
3) Diplomamunkájuk témaválasztása kötődik a hazai német nemzetiségi oktatáshoz.
A „német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára” szakon végzettek – mint ahogy a szak elnevezése is mutatja –, taníthatnak nem-nemzetiségi iskolákban is. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a német a második legnagyobb létszámú hazai kisebbség, s mint ilyen, igen kiterjedt oktatási hálózattal rendelkezik: Jelenleg kb. 40 két-tannyelvű és mintegy 400 nyelvoktató német nemzetiségi iskola működik az országban. Ezekben természetesen előnyt élveznek azok az elhelyezkedni kívánó pedagógusok, akik német nemzetiségi szakirányú végzettséggel és ez által az elvárt speciális ismeretekkel is rendelkeznek. (Dr. habil. Erb Mária összefoglalója)

5. Mikor, hová és kinek kell leadni a motivációs levelet?

Az osztatlan tanárképzés pályaalkalmassági vizsgálatához szükséges motivációs levelet a felvi.hu e-felvételi rendszerébe kell feltölteni.

6. A motivációs levelet géppel vagy kézzel kell megírni?

A motivációs levél elkészítésének módja szabadon választható, akár kézzel, akár gépi szövegszerkesztővel is megoldható. Kérjük, minden esetben figyeljen arra, hogy az írása olvasható legyen (például kézírásnál külalak, szövegszerkesztőnél betűméret, sortávolság)!

7. Önéletrajzot is fel kell töltenem az e-felvételibe?

A Tanárképző Központ nem kér önéletrajzot az osztatlan tanárképzés felvételi jelentkezéshez, ezt nem kell feltölteni a rendszerbe és nem kell hozzánk elküldeni postai úton se. Azonban a tanári mesterképzéshez és a média-, mozgókép és kommunikációtanár szak gyakorlati vizsgájához szükséges szakmai önéletrajzokat a felvi.hu-ra kell feltölteni.

8. Mi az a pályaalkalmassági vizsgálat?

A pályaalkalmassági vizsgálat az osztatlan tanárképzés felvételi részét képezi. Célja a jelölttel való személyes találkozás során a tanárképzésre jelentkező pályaképéről, személyes motivációiról, habitusáról, kommunikációs készségéről, pedagógiai elképzeléseiről való tájékozódás. A vizsga kötelező eleme az előre megküldött motivációs levél, valamint vagy egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, véleményezése, vagy beszélgetés a jelölt által szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról, a nevelési szempontok kiemelésével. Mindezekről bővebben a Tanárképző Központ honlapján olvashatnak.

9. Hogyan kell jelentkezni a pályaalkalmassági vizsgálatra?

A pályaalkalmassági vizsgálatra nem kell külön jelentkezést benyújtani, az osztatlan tanárképzésre való felvételi jelentkezés leadásával automatikusan jelentkezik a felvételi eljárás részét képező vizsgálatra is.

10. Miért és hol kell részt venni a pályaalkalmassági vizsgálaton?

A vizsgálaton való részvétel a felvételi eljárás kötelező részét képezi. Azaz, ha a jelentkezési helyek között osztatlan tanárképzési szak is szerepel, akkor az osztatlan tanárképzési szakok közül csak az első helyen megjelölt intézményben kell a vizsgálaton részt venni. Ez a szak nem feltétlenül egyezik meg a jelentkezési helyek között első helyen megjelölt szakkal. Pl. Jelentkezési helyek 1. ELTE BTK BA Anglisztika szak A N A 2. ELTE TKK osztatlan tanári [10 félév [angol nyelv és kultúra tanára; biológiatanár (egészségtan)]] O N A – itt zajlik majd a pályaalkalmassági vizsgálata 3. PTE BTK osztatlan tanári [10 félév [angol nyelv és kultúra tanára; biológiatanár (egészségtan)]] O N A.

11. Sokan nem felelnek meg a pályaalkalmassági vizsgálaton?

Az ELTE-n eddig lefolytatásra került pályaalkalmassági vizsgálatokon volt olyan jelentkező, aki sajnálatos módon alkalmatlannak bizonyult, de nem ez a jellemző. A motivációs levél elkészítése, a beszélgetésen való megjelenés és aktív részvétel mind hozzájárulnak ahhoz, hogy valaki, kellő motivációt érezve magában, teljesítse a vizsgálatot. A korábbi években felvételizők élményeiről honlapunkon olvashat bővebben.

12. Lehetséges a korábbi években elvégzett pályaalkalmassági vizsgálatról igazolást kérni? Ha tavaly alkalmasnak bizonyultam, akkor idén újra el kell mennem a vizsgálatra?

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása alapján az osztatlan tanárképzés pályaalkalmassági vizsgálatáról nem indokolt igazolást kiadni, mivel az eredmény minden intézménybe eljut.  Az előző évi vizsgálati eredmény nem használható fel, mivel a vonatkozó kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy az adott évben a jelentkezési sorrendben első helyen kell részt venni a pályaalkalmassági vizsgálatot. Ebben a vonatkozásban értelmezhetetlen az előző évi vizsga, és azt nem is lehet felhasználni.

13. Kell-e külön orvosi igazolást hozni a pályaalkalmassági vizsgálatra?

A pályaalkalmassági vizsgálatra nem kell külön orvosi igazolást hozni. Ez alól kivételt képez az ének-zene gyakorlati vizsgához szükséges előzetes gégeszakorvosi vizsgálat eredményének bemutatása.

14. Nem tudom eldönteni, hogy kutató vagy tanár legyek. Melyiket érdemes először elvégezni?

A tanári képzés mellett is lehetőség nyílik kutatásokban való részvételre, így mindkét világba betekintést nyerhet. A tanári szak végzése természetesen nem zárja ki, hogy a diszciplináris képzésbe is becsatlakozzon, egy szakot vagy akár néhány tantárgyat elvégezzen, csatlakozzon az érdeklődésének megfelelő szakmai műhelyekhez.

15. Ha elkezdek most egy alapszakot, akkor lesz lehetőségem átjelentkezni később osztatlan tanárképzésre?

Igen, van átjelentkezési lehetőség az alapszak és az osztatlan képzés között. Ezt az első tanév (2. félév) végén teheti meg a Hallgatói Követelményrendszer 34/A § 3. bekezdésében foglaltak teljesítésével. Az átjelentkezési kérelmet a kari tanárképzési referensénél kell leadnia.

16. Hogyan szerezhetek tanári szakképzettséget alapszakos diplomával?

2017-től az alapszakos végzettséggel rendelkezők tanári szakképzettséget az osztatlan tanárképzésben szerezhetnek a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X.4.) kormányrendelet 5. § (5) bekezdése alapján. („Alapfokozat és szakképzettség birtokában tanári szakképzettség az 1. mellékletben meghatározott tanárszakokon osztatlan tanárképzésben szerezhető. A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeretek részeként az alapképzési ismeretekből az annak megfelelő tanári szakon legalább 100 kreditet kell elismerni. Az alapképzésben a második tanári szakhoz megszerzett differenciált szakmai ismereteket – az annak megfelelő második tanári szakképzettséghez – 50 kredit beszámításával kell elismerni.”) A felvételi eljárásban az alapszakos oklevél minősítése és egyes szakok esetében az érettségi és/vagy nyelvi követelmények (a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban olvasható) alapján történik a rangsorolás. Az alapszakos végzettséggel felvettek tanulmányaikban való előrehaladása a szak mintatanterve alapján történik. Ezért a korábbi tanulmányok alapján elismert kreditek beszámítása, nem feltétlenül jár együtt a képzési idő lerövidülésével.

17. Ha vegyes szakpáros leszek (például BTK-TTK) melyik karra kell majd beiratkoznom? Melyik intézményt kell a felvi-n bejelölnöm?

A vegyes szakpárok esetében (pl. kémia-történelem) az érintett karok dékánjai megegyezést kötöttek, ennek alapján az osztatlan tanárképzési szakpárok és a hallgatók karok szerinti besorolása a TKK honlapján olvasható. Az osztatlan tanárképzésre jelentkezéskor mindig a Tanárképző Központot kell megjelölni, mivel a szakok itt kerülnek meghirdetésre.

18. Át tudok jelentkezni az ELTE-re egy másik felsőoktatási intézményből az első lezárt félévem után?

Azonos képzési területről az átjelentkezés a 2011. évi nemzeti felsőoktatási törvény alapján engedélyezett, azonban az átjelentkezést az egyetemek szabályozhatják. Az ELTE-n az osztatlan tanárképzésre történő átjelentkezés feltételeiről a Hallgatói Követelményrendszer 34/A § 4. bekezdésében olvashat. Amennyiben az itt felsorolt követelményeket teljesíti, akkor lehetősége van az átvételre.

19. Milyen nyelvvizsgára lesz szükségem a diploma átvételéhez?

A jogszabály alapján a mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalos nyelveiből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

20. Az egyik szakom idegen nyelv, taníthatom-e az általam választott másik szaktárgyat idegen nyelven is?

Egy szaktárgy idegen nyelven történő oktatásához szakirányú továbbképzés elvégzésével lehet képesítést szerezni, amelynek bemeneti követelménye egyebek mellett a tanári diploma megléte is. Tehát az elvégzett osztatlan tanárképzés után folytatnia kell a tanulást.

21. Ha felvesznek, a tanulmányi ügyeimet hol tudom majd intézni? A Tanárképző Központban?

Amikor bekerül az egyetemre és létrejön a hallgatói jogviszonya, az a szakpárjának megfelelő karon történik (Bölcsészettudományi, Természettudományi vagy Informatikai Kar). A tanulmányi ügyek intézése a karok Tanulmányi Hivatalában/Osztályán történik a tanárképzési referensek segítségével.

22. A karok közötti ingadozás nem teszi lehetetlenné az órarend kialakítását?

Az órarend kialakítása nem egyszerű és problémamentes, de az órarendkészítő kollégák igyekeznek figyelembe venni a tanárképzésben résztvevők sajátos helyzetét. Tömegközlekedéssel gyorsan, legfeljebb fél órán belül, megoldható az egyetem különböző épületei közötti átjárás.

23. Milyen kollégiumokba felvételizhetek tanár szakos hallgatóként?

Az ELTE bármelyik kollégiumába nyújthat be felvételi kérelmet, ennek részleteiről a kollegium.elte.hu, valamint a kolhok.elte.hu oldalon tájékozódhat. A kollégiumokba szociális alapon nyújthat be kérelmet, a szakkollégiumokba tanulmányi eredmény alapján kerülhet be. A szakkollégiumok felvételi követelményeit az intézmények honlapján találja.

24. Hány államilag támogatott félév áll rendelkezésemre, hogy elvégezzem a képzést? Ha már van egy másik diplomám, attól még jelentkezhetek államilag támogatott képzésre?

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 47. § 1. bekezdésének értelmében egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami ösztöndíjas képzésben. Amennyiben már rendelkezik diplomával, de nem használta fel mind a 12 államilag támogatott félévet, a felvételi eljárás során jelentkezhet támogatott képzésre. Az állami ösztöndíjjal kapcsolatos feltételekről a felvi.hu-n olvashat bővebben.

25. A hosszú gyakorlat mellett lehetnek még a képzéshez kapcsolódó óráim?

Az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat ideje alatt már csak a tanítást segítő kísérő szemináriumait veheti fel, minden egyéb tárgyát el kell végeznie ahhoz, hogy megkezdhesse a gyakorlatot.

26. Hol lehet teljesíteni a hosszú gyakorlatot? El lehet végezni munka mellett?

A hosszú gyakorlatot az ELTE-vel kapcsolatban álló közoktatási intézményekben lehet teljesíteni, ennek beosztását a Tanárképző Központ koordinálja. A gyakorlat majdnem egész napos elfoglaltságot jelent a hét munkanapjain. Emellett munkát végezni saját felelősségre, időbeosztással természetesen lehet.

27. Melyik szakpárral van a legtöbb esélyem, hogy tanárként elhelyezkedjek?

Természetesen ezt nehéz megválaszolni, de néhány szakpárról elmondható, hogy igen keresett, pl. fizikatanár–kémiatanár, fizikatanár–matematikatanár, informatikatanár–matematikatanár, magyartanár – történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára.

28. Ha nem tudok tanárként elhelyezkedni mit kezdhetek a tanári diplomámmal?

A tudományos pályát választókat több doktori iskola és mesterképzés (például Fordító- és tolmácsképzés) várja, a gyakorlat felé fordulók pedig a tanár- és szakirányú továbbképzések rendkívül gazdag kínálatából választhatnak. Vagy dönthet úgy, hogy elkezd más területen dolgozni, mivel rengeteg olyan álláshirdetés van, ahol egyetemi diplomát kérnek, de nem szakspecifikus tudással. Bankokban, a vállalati és közszférában is elhelyezkedhet.

29. Néhány éve végeztem X szakos tanárként. Szeretnék elvégezni még egy tanári szakot. Van erre lehetőségem az osztatlan tanárképzésben?

Egyetlen osztatlan tanári szak elvégzésére jelenleg az ELTE-n nincs lehetőség. Újabb tanári szak megszerzésére a tanári mesterképzés biztosít lehetőséget.

30. 10 éve végeztem fizikusként. Szeretném megszerezni mellé a tanári képesítést. Van erre lehetőségem?

Az osztatlan tanárképzésben jelenleg az ELTE-n nincs erre mód. Újabb tanári szak megszerzésére a tanári mesterképzés biztosít lehetőséget.

31. Mikor indul levelező/esti tagozat az osztatlan tanárképzésben?

Az ELTE jelenleg nem indít levelező, esti formában osztatlan tanári képzést.

32. Tényleg többet keresnek a pedagógusok?

Igen. A pedagógus-életpályamodell kialakítása kedvez a kezdő pedagógusoknak. A bérük valóban magasabb, de azt is hozzá kell tenni, hogy ez több iskolában eltöltött idővel, és több adminisztrációval jár.