Ugrás a tartalomra
 

Az osztatlan tanárképzés bemutatása

Osztatlan tanárképzés az ELTE-n

2013 szeptemberétől a tanári pályára készülő fiatalok osztatlan képzési rendszerben végezhetik egyetemi tanulmányaikat. Ez azt jelenti, hogy a diákok az érettségit követően, alapképzési tanulmányok nélkül, azonnal megkezdhetik kétszakos tanári képzésüket. A szakok párosításánál nagy előnyt jelent, hogy Egyetemünk a közismereti tanárképzés talán legszélesebb választékát kínálja a bölcsészettudományi, természettudományi és az informatikai képzési területeken. Meghirdetett szakjaink száma több mint 30, a jelentkezők több mint 300 szakpárosításból választhatnak. Többek között ezért is az ELTE a legjobb választás a pedagóguspályát választók számára. A szakok és szakfelelősök listája karonként is böngészhető:

Az osztatlan tanárképzés szerkezeti felépítése

A közismereti tanárképzésben tanári szakképzettség osztatlan, kétszakos képzésben szerezhető, amelynek három formája van: 4+1 éves, 4,5+1 éves, valamint 5+1 éves képzés. A plusz egy év a szakmai gyakorlatot jelenti. A 10 féléves képzésben általános iskolai, a 11 féléves képzésben vegyes (általános és középiskolai), a 12 féléves képzésben középiskolai tanár szakképzettséget lehet szerezni. A képzés szerkezetét az 1. ábra szemlélteti.

Az osztatlan tanárképzés (mindhárom képzési formában) egy 6 féléves közös képzési szakasszal kezdődik. Abban az esetben, amikor az adott tanári szakképzettségből általános iskolai és középiskolai tanárképzés is meghirdetésre kerül, akkor a képzés kezdetén hallgatónak kell eldöntenie, hogy a két tanári szakképzettséget milyen képesítéssel kívánja megszerezni. Az érdeklődő hallgatók a diploma megszerzése után több irányba is továbbtanulhatnak: doktori képzések, rövid ciklusú képzések, tanár-továbbképzések, diplomaszerzést követő Erasmus+ programok.

Az osztatlan tanárképzés szerkezeti felépítését az első ábra szemlélteti:

felepites2

Alapszakos végzettséggel tanári szakképzettség megszerzése

2017-től az alapszakos végzettséggel rendelkezők tanári szakképzettséget szerezhetnek az osztatlan tanárképzésben 283/2012. (X.4.) kormányrendelet 5. § (5) bekezdése alapján: „Alapfokozat és szakképzettség birtokában tanári szakképzettség az 1. mellékletben meghatározott tanárszakokon osztatlan tanárképzésben szerezhető. A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeretek részeként az alapképzési ismeretekből az annak megfelelő tanári szakon legalább 100 kreditet kell elismerni. Az alapképzésben a második tanári szakhoz megszerzett differenciált szakmai ismereteket – az annak megfelelő második tanári szakképzettséghez – 50 kredit beszámításával kell elismerni.”

A felvételi eljárásban az alapszakos oklevél minősítése és egyes szakok esetében a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban olvasható követelmények alapján történik a pontszámítás.

Az alapszakos végzettséggel felvettek tanulmányaikban való előrehaladása a szakok mintatantervei alapján történik. Ezért a korábbi tanulmányok alapján elismert kreditek beszámítása nem feltétlenül jár együtt a képzési idő lerövidülésével.