Felvételi GYIK
1. Hol és hogyan kell jelentkezni a felvételi eljárásban?
A felvételizőknek a felvi.hu oldalon keresztül elektronikusan kell jelentkezniük a felvételi eljárás során, erről bővebben az alábbi oldalon (LINK) olvashatnak (például a jelentkezéssel kapcsolatos további információkat és határidőket).
2. Hol találhatóak meg az ELTE tanárképzésben meghirdetett szakjai a felvi.hu-n?
Az ELTE Budapesten meghirdetett tanárképzési szakjai a felvi.hu-n a Meghirdetett képzések menüpont alatt az ELTE, majd a Tanárképző Központ kiválasztása után tekinthetők meg. Az ELTE Szombathelyen meghirdetett tanári szakjai a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ neve alatt szerepelnek.
3. Hol kell jelentkezni a gyakorlati vizsgára?
Ha a felvételi eljárás során olyan szakot vagy szakpárt jelöl meg valaki, aminek a felvételi követelménye gyakorlati vizsga teljesítése (ének-zene, mozgóképkultúra és médiaismeret, testnevelő és vizuális kultúra), akkor erre a gyakorlati vizsgára nem kell külön jelentkezni, a felvi.hu-n a választott szakpárra vagy szakpárokra való jelentkezés jelenti a vizsgára való jelentkezést is.
4. Mit válasszak X tanári szak mellé?
A felvi.hu-n a Meghirdetett képzések menüpont alatt az ELTE kiválasztása után a Tanárképző Központ alatt tekinthetőek meg a Budapesten meghirdetett osztatlan tanárképzési szakok. Több mint 300 szakpár került meghirdetésre, a választék igen széles. Minden szak szinte minden szakkal párosítható.
5. Hogyan párosíthatom a szakokat az osztatlan tanárképzésben?
Az osztatlan tanárszakok párosítási lehetőségeit központilag határozzák meg, a jelenlegi lehetőségek a Tanárképző Központ honlapján is olvashatók (LINK)
6. Mennyi lesz idén a ponthatár?
A végleges ponthatárokat minden évben nagyon sok tényező befolyásolja, érdemes azonban megtekinteni a korábbi évek adott szakra vonatkozó ponthatárait a felvi.hu-n (LINK)
7. Melyek az adott szakok érettségi követelményei?
Azt, hogy milyen tárgyból és milyen szinten szükséges vizsgát tenni a felvi.hu-n meghirdetett szakpárok mellett megtalálható érettségi vizsgakövetelmények adják meg. Egy tárgyból mindenképpen ajánlott emelt szintű érettségi vizsgát tenni, egyes nyelvszakok (pl. angol–spanyol) esetében javasoljuk mindkét nyelvből az emelt szintű vizsgát a későbbi sikeres egyetemi tanulmányokhoz.
8. Mi a különbség a német nyelv és kultúra és a német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára szakok között?
A „német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára” szak tanegység-listája túlnyomó részt megegyezik a „német nyelv és kultúra tanára” szakéval. A különbségek a következőkben jelentkeznek:
1) A nemzetiségi német szakon a hallgatók bizonyos előadások, szemináriumok helyett többek között a hazai németség történetével, népi kultúrájával, nyelvével, nyelvhasználatával, identitásával, irodalmával, jog- és oktatási rendszerével valamint az
anyanyelvi oktatás módszertanával foglalkozó kurzusokat látogatnak. Ezzel felkészítjük őket a nemzetiségi általános és középiskolákban oktatott speciális tárgyak (pl. népismeret) valamint a tanórákon kívüli foglalkozások, programok (pl. szakkörök, projektek) ellátására.
2) Szakmai gyakorlatukat német nemzetiségi oktatási intézményben végzik.
3) Diplomamunkájuk témaválasztása kötődik a hazai német nemzetiségi oktatáshoz.
A „német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára” szakon végzettek – mint ahogy a szak elnevezése is mutatja –, taníthatnak nem-nemzetiségi iskolákban is. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a német a második legnagyobb létszámú hazai kisebbség, s mint ilyen, igen kiterjedt oktatási hálózattal rendelkezik: Jelenleg kb. 40 két-tannyelvű és mintegy 400 nyelvoktató német nemzetiségi iskola működik az országban. Ezekben természetesen előnyt élveznek azok az elhelyezkedni kívánó pedagógusok, akik német nemzetiségi szakirányú végzettséggel és ez által az elvárt speciális ismeretekkel is rendelkeznek. (Dr. habil. Erb Mária összefoglalója)
9. Hol tudok elhelyezkedni a természettudomány-környezettan szakos tanári végzettséggel?
"A köznevelésen belül ezzel a diplomával az 5–8. osztályokban lehet tanítani a természettudományt, valamint a biológiát, a fizikát és a kémiát. A 9. osztálytól a Nemzeti alaptantervben szereplő különböző integrált természettudomány tantárgyak tanítására jogosít (pl. természettudomány, szakmai tárgyak). A gimnáziumi (diszciplináris) biológia, fizika vagy kémia tanításához a kiegészítő jogosultság rövid ciklusú egyetemi tanárképzés keretében szerezhető meg, akár munka mellett is, további 90 kredit teljesítésével." Bővebb információ: https://zeeszak.hu/
10. Nem tudom eldönteni, hogy kutató vagy tanár legyek. Melyiket érdemes először elvégezni?
A tanári képzés mellett is lehetőség nyílik kutatásokban való részvételre, így mindkét világba betekintést nyerhet az érdeklődő. A tanári szak végzése természetesen nem zárja ki, hogy valaki a diszciplináris képzésbe is becsatlakozzon, egy szakot vagy akár néhány tantárgyat elvégezzen, csatlakozzon az érdeklődésének megfelelő szakmai műhelyekhez.
11. Ha elkezdek most egy alapszakot, akkor lesz lehetőségem átjelentkezni később osztatlan tanárképzésre?
Igen, van átjelentkezési lehetőség az alapszak és az osztatlan képzés között. Ezt legkorábban az első tanév (2. félév) végén teheti meg a Hallgatói Követelményrendszer 34/B § 6. és 7. bekezdésében foglaltak teljesítésével. Az átjelentkezési kérelmet a kari tanárképzési referensénél kell leadnia.
12. Ha vegyes szakpáros leszek (pl. BTK–TTK), melyik karra kell majd beiratkoznom? Melyik intézményt kell a felvi-n bejelölnöm?
A vegyes szakpárok esetében (pl. kémia–történelem) az érintett karok dékánjai megegyezést kötöttek, ennek alapján az osztatlan tanárképzési szakpárok és a hallgatók karok szerinti besorolása az ELTE honlapján olvasható (LINK). Az osztatlan tanárképzésre jelentkezéskor mindig a Tanárképző Központot kell megjelölni, mivel a szakok itt kerülnek meghirdetésre.
13. Át tudok jelentkezni az ELTE-re egy másik felsőoktatási intézményből az első lezárt félévem után?
Azonos képzési területről az átjelentkezés a 2011. évi nemzeti felsőoktatási törvény alapján engedélyezett, azonban az átjelentkezést az egyetemek szabályozhatják. Az ELTE-n az osztatlan tanárképzésre történő átjelentkezés feltételeiről a Hallgatói Követelményrendszer 34 § és 34/A § 2. bekezdésében olvashat. Amennyiben az itt felsorolt követelményeket teljesíti, akkor lehetősége van az átvételre.
14. Milyen szinten kell tudnom egy nyelvet ahhoz, hogy tanári szakra jelentkezzek belőle?
Az osztatlan tanárképzésen belül vannak olyan nyelvi szakok, amiken elvárt a korábbi, a középfok szintjét legalább megközelítő nyelvtudás (angol, német, nemzetiségi német, francia, olasz, spanyol, román) a képzés elkezdéséhez. A többi idegen nyelvi és nemzetiségi nyelvi szakon indul kezdő és a felvételizőktől függően haladó csoport is.
15. Az egyik szakom idegen nyelv, taníthatom-e az általam választott másik szaktárgyat idegen nyelven is?
Egy szaktárgy idegen nyelven történő oktatásához szakirányú továbbképzés elvégzésével lehet képesítést szerezni, amelynek bemeneti követelménye egyebek mellett a tanári diploma megléte is. Tehát az elvégzett osztatlan tanárképzés után folytatnia kell a tanulást.
16. Ha felvesznek, a tanulmányi ügyeimet hol tudom majd intézni? A Tanárképző Központban?
Amikor bekerül az egyetemre és létrejön a hallgatói jogviszonya, a tanulmányi ügyek intézése nem a Tanárképző Központban, hanem a szakpárjának megfelelő alapkaron történik (Bölcsészettudományi, Informatikai, Pedagógiai és Pszichológiai, Természettudományi, Tanító- és Óvóképző Kar). A tanulmányi ügyek intézése a karok Tanulmányi Hivatalában történik a tanárképzési referensek segítségével (elérhetőségük: LINK).
17. A karok közötti ingázás nem teszi lehetetlenné az órarend kialakítását?
Az órarend kialakítása nem problémamentes, azonban a rangsorolásos tárgyfelvétel lehetővé teszi, hogy a hallgatók úgy alakítsák az órarendjüket, hogy minél kevesebb problémát okozzon az ingázás. Tömegközlekedéssel gyorsan, legfeljebb fél órán belül megtehető az egyetem különböző épületei közötti távolság. Az ELTE épületeinek elhelyezkedése Budapesten megtekinthető az ELTE honlapján (LINK).
18. Milyen kollégiumokba felvételizhetek tanár szakos hallgatóként?
Az ELTE bármelyik kollégiumába nyújthat be felvételi kérelmet, ennek részleteiről az ELTE honlapján (LINK), valamint az ELTE Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat oldalán (LINK) tájékozódhat. A kollégiumokba szociális alapon nyújthat be kérelmet, a szakkollégiumokba tanulmányi eredmény alapján kerülhet be. A szakkollégiumok felvételi követelményeit az intézmények honlapján találja.
19. Hány államilag támogatott félév áll rendelkezésemre, hogy elvégezzem az osztatlan tanári képzést? Ha már van egy másik diplomám, attól még jelentkezhetek államilag támogatott képzésre?
A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 47. § 1. bekezdésének értelmében egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami ösztöndíjas képzésben. Amennyiben már rendelkezik diplomával, de nem használta fel mind a 12 államilag támogatott félévet, a felvételi eljárás során jelentkezhet támogatott képzésre. Az állami ösztöndíjjal kapcsolatos feltételekről a felvi.hu-n olvashat bővebben.
20. Melyik szakpárral van a legtöbb esélyem, hogy tanárként elhelyezkedjek?
Ezt nehéz megválaszolni, de néhány szakpárról elmondható, hogy igen keresett, pl. fizikatanár–kémiatanár, fizikatanár–matematikatanár, informatikatanár–matematikatanár, magyartanár – történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára.
21. Ha nem tudok tanárként elhelyezkedni, mit kezdhetek a tanári diplomámmal?
A tudományos pályát választókat több doktori iskola és mesterképzés (például Fordító- és tolmácsképzés) várja, a gyakorlat felé fordulók pedig a tanár- és szakirányú továbbképzések rendkívül gazdag kínálatából választhatnak. Vagy dönthet úgy, hogy elkezd más területen dolgozni, mivel rengeteg olyan álláshirdetés van, ahol egyetemi diplomát kérnek, de nem szakspecifikus tudással. Bankokban, a vállalati és közszférában is elhelyezkedhet.
22. Néhány éve végeztem X szakos tanárként. Szeretnék elvégezni még egy tanári szakot. Van erre lehetőségem az osztatlan tanárképzésben?
Az osztatlan tanárképzés keretén belül jelenleg nincs erre lehetőség. Újabb tanári szak megszerzésére a tanári mesterképzés biztosít lehetőséget (LINK)
23. 10 éve végeztem fizikusként. Szeretném megszerezni mellé a tanári képesítést. Van erre lehetőségem?
Az osztatlan tanárképzésben jelenleg nincs erre mód. Újabb tanári szak megszerzésére a tanári mesterképzés biztosít lehetőséget (LINK).
24. Mikor indul levelező/esti tagozat az osztatlan tanárképzésben?
Az ELTE jelenleg nem indít levelező, esti formában osztatlan tanári képzést.
25. Mi a különbség a nappali és a levelező munkarend között?
A nappali munkarend, az adott szak képzési és kimeneti követelményében meghatározott teljes óraszámban folytatott képzés, amelyet heti öt napból álló tanítási hét keretében, munkanapokon kell megszervezni alapvetően jelenléti formában. Ezzel szemben a levelezős képzés részidős képzés, amelynek időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. Levelező munkarendben a hallgatók tanóráira tömbösítve, jellemzően jelenléti formában, az ELTE tanári mesterképzésében egy félévben 5-6 alkalommal, csütörtöki, pénteki és szombati napokon kerül sor. A tanítási gyakorlatokat mindkét munkarendben a közoktatás rendje szerint kell végezni, azaz a gyakorlatok végzése során a hallgatóknak bármely hétköznap lehetnek ehhez kapcsolódó elfoglaltságai.
A korábbi tanári mesterképzés bemutatása (2022-ig)